Elsöprő Fidesz-győzelem az önkormányzati választásokon
hírösszefoglaló 2010. október 04. 09:30, utolsó frissítés: 09:30Először lesz jobboldali polgármestere Budapestnek; megduplázták polgármestereik számát; a megyei közgyűlésekben is fideszesek vannak többségben.
A Fidesz-KDNP a budapesti kerületek négyötödében, míg a megyei jogú városok 95 százalékában állított polgármestert, Budapest főpolgármestere pedig jelöltjük, Tarlós István lett. A megyei közgyűlések mindegyikét is a pártszövetség politikusai irányíthatják a vasárnapi önkormányzati választások eredménye alapján. A Fidesz 400 ezerrel több szavazatot gyűjtött, mint négy éve, és megduplázta polgármesterei számát. Az MSZP 49 polgármesteri helyet szerzett, a Fidesz tízszer ennyit; a Jobbik egyetlen városnak ad polgármestert, Tiszavásárinak.
A Fidesz a 23 megyei jogú város közül csak Szegeden nem állít polgármestert. A megyei jogú városok összesen 449 közgyűlési képviselőjének csaknem kétharmada fideszes lett, a párt Szeged kivételével mindenhol többséget szerzett a testületekben. Ugyanakkor nem csökkent a független képviselők súlya az önkormányzatokban: a kistelepülések túlnyomó részét továbbra is civil szereplő vezeti.
A valamivel több mint nyolcmillió választópolgár közül vasárnap mintegy 3,6 millió szavazott. A mostani 46,53 százalékos arányt csak a 2002-es és a 2006-os választási részvétel haladta meg. Végleges eredményeket ma délután közöl az Országos Választási Bizottság.
Fidesz: „Ismét Budapest a nemzet fővárosa”
Schmitt Pál szerint az áprilisi országgyűlési és a mostani önkormányzati választás után egy hosszú kampányidőszak végére ért az ország. A köztársasági elnök reményét fejezte ki, hogy az összefogás, "a munka és a közjó szolgálatának ideje" érkezett el.
Orbán Viktor miniszterelnök azt emelte ki: az emberek az önkormányzati választáson azt nyilvánították ki, hogy helyes irányba fordult az ország szekere. Magyarország a vasárnapi összefogással lett igazán egységes, hiszen visszaszerezte a fővárosát. Mint mondta, Budapest az elmúlt húsz évben mindig vitában állt az ország többi részével, mostantól azonban Budapest az egység része, "mától ismét Budapest a nemzet fővárosa".
Álláspontja szerint a vasárnapi választáson az emberek igent mondtak a nemzeti együttműködés rendszerének politikájára és céljaira, az új, arányos adórendszerre, az együttműködés gazdaságpolitikájára, arra, hogy Magyarországnak új alkotmányra van szüksége, valamint a magyar érdekek határozott érvényesítésére itthon és a nemzetközi világban egyaránt.
Vasárnap Magyarország elérte a legnagyobb sikert: képes volt egységesen kifejezni azt, hogy mit akar – emelte ki. Közölte: Magyarország átlépte saját árnyékát, hiszen immár nemcsak abban elszánt és egységes, hogy "merre ne menjünk, hanem abban is, hogy merre menjünk". Ezért szerinte legalább akkora siker a vasárnapi eredmény, mint az áprilisi győzelem volt. A választási részvételről szólva Orbán Viktor úgy értékelt, hogy aki elment szavazni, felhatalmazást adott, aki otthon maradt, az pedig engedélyt adott munkájuk folytatására.
"A magyarok ma egységesek és elszántak abban, hogy közös erővel nekifogjunk az előttünk álló nagy munkának, és mindenütt, minden településen centiről centire fölemeljük és talpra állítsuk a hazánkat" – jelentette ki, rámutatva ugyanakkor arra, hogy a neheze most következik.
MSZP: „vártnál jobb eredmény”
Mesterházy Attila szocialista pártelnök értékelése szerint az MSZP a vártnál jobb eredményt ért el az önkormányzati választáson. Mint mondta: a választás bebizonyította, hogy az MSZP az ellensúly a politikai közéletben, s hogy az MSZP az ország második legerősebb pártja, és az ellenzék legerősebb pártja. Az MSZP elnöke azt várja a szocialista önkormányzati képviselőktől, polgármesterektől, hogy első helyen a település, a helyiek érdekeit képviseljék, és csak másodsorban a pártpolitikai érdekeket. Úgy fogalmazott: a kampány végére "a miniszterelnök úrnak is megjött az esze", mert határozottan cáfolta, hogy bármelyik ellenzéki város hátrányba kerülne csak azért, mert ellenzéki vezetésű.
Szili Katalin, a Szövetség a Jövőért Mozgalom (SZJM) elnöke szerint azonban a mai "eredmények" már túlmennek minden határon még annak kontextusában is, hogy a „szocialista összeomlását követően egyetlen reálisan gondolkodó baloldali politikus sem képzelhette, hogy az MSZP könnyen talpra tud állni az őszi megmérettetésig”. A baloldali mozgalom alapítója szerint az MSZP nem tudott szakítani neoliberális nézetrendszerével. „Az MSZP mai összeomlása kizárólag a magyarság nemzeti érzéseit és szociális érdekeit mellőző neoliberális politikájának a számlájára írható, egyben annak a végállomása is” – áll Szili közleményében.
„Holnaptól kezdve a semmiből kell felépítenünk egy olyan új politikai szerveződést, amely a haladó európai értékeket, a demokráciát és az ökoszociális piacgazdaságot vezérlő fonalaként fogadja el. A nemzetközi integráció folyamatában a nemzeti értékek és hagyományok megőrzését, a nemzeti érdekek képviseletét fő feladatának tekinti. Működésének célja olyan Magyarország kialakítása, amelyben a társadalom minden tagjának egyenlő esélyt biztosít az a szociális biztonsághoz” – szögezte le.
LMP: „90 százalékos teljesítmény”
Jávor Benedek, a Lehet Más a Politika (LMP) főpolgármester-jelöltje újságíróknak nyilatkozva azt mondta: az alacsony részvételnek is van szerepe abban, hogy nem sikerült elérniük a korábban célként megfogalmazott mintegy 13 százalékos eredményt. Hozzátette: a körülbelül 11 százalékos eredményük azt mutatja, hogy azért van egy stabil szavazóbázisuk. Karácsony Gergely kampányfőnök szavai szerint az volt a céljuk, hogy stabilizálják a szavazóbázisukat, elérjék a tavaszi választási eredményeket, illetve az, hogy Budapesten és a nagyobb megyei jogú városokban is legyen képviselőjük.
Véleménye szerint ezt a célt "90 százalékos teljesítménnyel" sikerült elérniük. Hozzátette, hogy az alacsony részvétel nem kedvezett nekik, de "nagyjából hozták" a tavaszi eredményt, ami megerősíti őket abban, hogy folytatniuk kell az elkezdett építkezést.
Jobbik: „véglegesen megvetettük a lábunk”
Vona Gábor szerint a Jobbik hatalmas lépést tett előre a vasárnapi önkormányzati választásokkal. Az ellenzéki párt elnöke az előzetes eredményeket értékelve elmondta: nagy küzdelem végpontjához érkeztek, mivel a három európai parlamenti, majd a 47 országgyűlési képviselő megválasztása után több száz jobbikos képviselő kezdheti meg a munkát a települési önkormányzatokban és a megyei közgyűlésekben. A Jobbik elnöke szerint az önkormányzati választásnak az a tanulsága, hogy a Jobbik megkerülhetetlen része a magyar politikai életnek, s "véglegesen megvetette lábát a hazai közéletben".
Vona Gábor a "mai napig elmaradt" elszámoltatást, az önkormányzati korrupció visszaszorítását, a munkahelyteremtést és a közbiztonság javítását emelte ki pártja törekvései közül. Mint mondta, ezekért a Jobbik képviselői kemény, harcos és radikális küzdelmet fognak folytatni a képviselő-testületekben.
Kialakult a pártok közötti erősorrend
Az önkormányzati választásokon egyértelműen kialakult az erősorrend a parlamenti pártok között, a voksolás győztesének számító kormánypártok mögött a szocialisták tekinthetik magukat a legnagyobb ellenzéki pártnak, őket a Jobbik, majd a szinte csak a fővárosban jelen lévő LMP követi az MTI által megkérdezett politológusok szerint.
Krekó Péter, a Political Capital elemzője szerint a Fidesz tekinthető az önkormányzati választások győztesének, hiszen a kormánypárt amellett, hogy "meghódította" a rendszerváltás óta ellenzéki kézben lévő fővárost, több tradicionálisan baloldali város – így Nyíregyháza és Miskolc - polgármesteri címét is megszerezte. Kiemelte: a Fidesz a jövőben minden döntésénél hivatkozhat arra, hogy a választók az önkormányzati választásokon egyértelműen elfogadták eddigi programját.
Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője azt is hangsúlyozta, hogy a Fidesz győzelme egyben hatalmas felelősséget is jelent, mivel az áprilisban és most vasárnap elért rendkívül széles körű felhatalmazás a kormánypárttal szembeni elvárásokat is nagyban megnövelte.
Filippov Gábor, a Progresszív Intézet elemzője a "főváros színváltoztatását" nevezte a legjelentősebbnek, hiszen amellett, hogy Budapestnek "60 év után először lett jobboldali főpolgármestere", eddig példátlan módon egy pártpolitikailag egységes többség alakulhat a Fővárosi Közgyűlésben. A kormánynak értelemszerűen kedvező helyzetet teremt, hogy országszerte jobboldali, hozzá lojális önkormányzatok alakulhattak, a nagyarányú győzelem egyetlen hátulütője szerinte viszont az lehet, hogy többé nem lesz lehetőség a korlátozott erőforrások elosztásának pártalapú súlyozására, ami idővel konfliktusokat gerjeszthet a kormánypártok helyi és országos vezetése között – mutatott rá.
A szocialisták erősítették pozíciójukat a Jobbikkal szemben, pártjuk egyértelműen a legnagyobb ellenzéki erő maradt. Krekó Péter szerint a Jobbik valamelyest gyengülni látszik, hiszen áprilisban még nyolc megyében, a vasárnapi nem végleges adatok szerint pedig csak három észak-magyarországi megyében tudták megszerezni az ezüstérmet.
Filippov Gábor ugyanakkor úgy látja, hogy az MSZP-nek nem sikerült mozgósítania "apátiába süllyedt választóit" az országos "narancsuralom" rémével, ráadásul szerinte az sem jelenthet vigaszt a szocialistáknak, hogy bizonyos mértékben javítottak tavaszi eredményeiken. Az elemző szerinte az MSZP sikerei inkább szóltak a személyeknek, mint a pártnak.
Az elemzők egyetértettek abban, hogy az LMP szervezeti gyengesége már a jelöltállításnál is egyértelművé vált, és a párt vasárnap Budapesten is a várakozások alatt teljesített. Szomszéd Orsolya szerint az LMP-nek a következő éveket egy országos szervezeti hálózat kiépítésével, vagyis a vidéki jelenlét megteremtésével kell töltenie ahhoz, hogy tartani tudja a lépést az MSZP-vel és a Jobbikkal.
Forrás: MTI, index.hu, origo