2018-ig Romániának 16 milliárd eurót kell befektetnie a vízgazdálkodásba
2007. február 24. 14:08, utolsó frissítés: 14:08
Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter szerint Romániának 2018-ig 16 milliárd eurót kell befektetnie a vízminőség javításába és a vízgazdálkodásba. A miniszter a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) égisze alatt pénteken Bukarestben rendezett miniszteri szintű tanácskozáson arról is beszámolt, hogy a Duna szennyezettségének csökkentését célzó projekt költségei már elérik az 50 millió dollárt.
A 16 milliárd eurónak mindössze egyharmadát biztosítják európai alapokból, a többit Románia magának kell előteremtenie.
Traian Băsescu államelnök szintén részt vett az ICPDR-tanácskozáson, ahol kiemelte: az extrém időjárási jelenségek a múltban elkövetett hibák következményei lehetnek, ezért hatékony vízmenedzsmentre, jobb törvényekre és politikai akaratra van szükség.
„Itt Romániában többezer éve havazni szokott télen. A hó mindig is bőséget jelentett. A romániai esők is bőséget jelentettek korábban, ám ma az eső nehezen kontrollálható árvizet és nehezen kordában tartható következményeket jelent minden év elején” – fejtette ki az államelnök.
Az ICPDR 13 Duna menti országnak a Duna védelmére létrehozott nemzetközi szervezete, amelynek munkájában az Európai Unió is részt vesz. Románia az idén vette át az ICPDR soros elnökségét az elmúlt évben elnöklő Moldovától. Magyarország 2005-ben felelt a bizottság munkájáért elnökként.
Tizenhat ország képviseltette magát, nevezetesen Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Grúzia, Horvátország, Magyarország, Moldova, Németország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország és Ukrajna.
A résztvevők szerint a Fekete-tenger és a Duna állapotát szoros egységben kell vizsgálni. Az igazi nagy baj ugyanis a Fekete-tengerrel van, de vizének minőségén csak úgy lehet javítani, ha a befolyó vizek tisztaságára ügyelnek. Fontos, hogy ne kerüljön a növények számára szükségesnél több foszfor (például a mosószerekből) és nitrogén (például a műtrágyákból) a folyóvizekbe, illetve onnan a tengerbe. Ehhez az ártéri területeket is ellenőrzés alatt kell tartani. A Fekete-tenger esetében az a cél, hogy vizének minőségét az 1965-ös állapotra kell viszonylag gyorsan visszaállítani.
A környezet megóvására irányuló összehangolt tevékenységet nem elsősorban országokra lebontva, hanem az Európai Unió vízkeret-irányelvére alapozva kell megvalósítani, amely vízgyűjtő területekre bontja Európa vízrendszereit. El kell érni, hogy a vizek jó ökológiai állapotba kerüljenek.
A bukaresti találkozó résztvevői, a nem uniós tagállamok is, kinyilvánították szándékukat, hogy betartják az uniós normákat. Anyagi helyzetük azonban lényegesen eltér egymástól, így nagy szerepe lesz az említett irányelvek megvalósításában a potenciális szponzoroknak. A pénteki találkozón képviseltette magát például a Világbank, és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is. (gândul.info, mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!