Petru Lificiu környezetvédelmi miniszter a múlt hét végén Verespatakon tett látogatását követôen hangsúlyozta: szó sincs arról, hogy a kormány betiltsa az aranybányászatot az Erdélyi Szigethegységben. A miniszter kifejezte reményét, hogy a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) az európai normáknak megfelelô módon oldja majd meg a nemesfém-kincs kitermelésével, illetve a bányászat befejezte utáni rehabilitációval kapcsolatos környezetvédelmi kérdéseket.
Mint kiderült, a művelődésügyi minisztérium anélkül hagyta jóvá a római kori, népvándorlás-kori és kora középkori leleteket tartalmazó régészeti lelőhelyek, bányák és temetők eltüntetését, hogy azt lényegében feltárták volna. Az információk egyértelművé teszik, hogy ellentétben azzal, amit az RMGC vezetôi és a kormány képviselôi állítanak, a tervezett felszíni bányával teljes mértékben megsemmisítenék a több mint kétezer éves verespataki római kori bányajáratokat, amelyekhez hasonlók egész Európában nincsenek. Egy magát megnevezni nem kívánó szakember elmondta: az sem felel meg az igazságnak, hogy a régészeti feltárások a majdani bánya területén befejezôdtek. Az archeológiai munkálatokkal megbízott szakemberekre hatalmas nyomást gyakoroltak, s ennek köszönhetôen több, igen értékes ókori és népvándorláskori leletet (például többszáz sírt számláló temetôket) csupán felületesen vagy egyáltalán nem vizsgáltak át. Így a tervezett felszíni kifejtéssel nem csupán az általunk ismert Verespatak, hanem azok a leletek is megsemmisülnek, amelyek távolabbi történelmünkrôl tanúskodhattak volna. (szabadság)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!