Korodi: őszig lezárulhat a verespataki bánya engedélyeztetése
2007. július 16. 11:06, utolsó frissítés: 11:06
A verespataki bányaprojekt engedélyezési folyamata várhatóan a nyár végén vagy ősszel lezárulhat – mondta a hétvégén Tusnádfürdőn elhangzott előadásában Korodi Attila környezetvédelmi minister. Jelenleg a parlament előtt van az a törvénytervezetet, amely betiltaná a ciántechnológia alkalmazását a bányászatban.
Emlékeztetett, hogy a számos "kritikus elemet" tartalmazó aranykitermelési projekt elemzése most zajlik a kormány tárcaközi bizottságában. Ez a testület hivatott megvizsgálni azokat a válaszokat, amelyeket az aranybányászatot tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) vállalat adott a közmeghallgatásokon megfogalmazott kérdésekre és kifogásokra. Csak ezután kaphat választ a beruházó a kitermelési engedélyre vonatkozó kérése ügyében. Korodi szerint az engedélyeztetési eljárás nyár végéig vagy ősszel befejeződhet.
Ezért tartózkodott attól, hogy bármilyen tartalmi információt vagy véleményt mondjon környezetvédelmi miniszteri minőségében az RMGC tervéről. De felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg a parlament előtt van az a törvénytervezet, amelyet Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ, valamint Gheorghe Funar, a PRM szenátora terjesztett elő. Bár politikailag eltérő nézeteket valló honatyákról van szó, a törvénytervezet nemes célt tűzött maga elé – mondta Korodi –, mégpedig azt, hogy Romániában tiltsák ki a bányászatból a ciántechnológiát.
A környezetvédelmi tárca ez év májusáig nem támogatta ezt a törvénykezdeményezést. Néhány hónappal ezelőtt azonban az RMDSZ-es Korodi Attila vette át a minisztérium irányítását, és májusban kérte a kormányt, foglaljon állást ismét ebben a kérdésben. A liberálisokból és az RMDSZ tagjaiból álló kabinet ekkor elvi támogatását adta ahhoz, hogy Romániában szüntessék be a ciántechnológiás bányászatot.
Elismerte ugyanakkor, hogy nem olyan egyszerű betiltani a ciántechnológiát egy olyan országban, amely történelmi hagyományokra visszatekintő bányászattal rendelkezik. Ez rengeteg költséggel jár, ezért is fontos, hogy a parlament szintjén szülessék valamilyen "felelősségteljes nemzeti döntés" a kérdésben – mondta Korodi.
Az említett törvénytervezet a szenátusban többségi szavazatot kapott ugyan, de nem volt meg a döntőképes létszám az ülésen. Kifejezte aggodalmát amiatt, hogy esetleg a képviselőházban is sokan tudatosan maradhatnak távol a szavazástól, mert a törvényhozók nagy része nem meri nyíltan felvállalni, hogy nem támogatja a ciántechnológiát betiltó kezdeményezést. Ezért a miniszter rendkívül fontosnak tartja, hogy a civil szervezetek közreműködésével augusztus folyamán kiterjedt felelősségre vonó kampány bontakozzék ki.
Mindez azonban a verespataki terv engedélyezési folyamatára csak akkor lesz hatással, ha az említett törvény idejében, azaz az engedélyezési folyamat lezárása előtt megszületik – mondta Korodi Attila.
A miniszter emlékeztetett a 2000-es nagybányai ciánkatasztrófára is, ezzel kapcsolatosan elmondta: a tárca félévente végeztet országos felmérést a zagytározók állapotáról. A legfőbb zagytározók Máramaros környékén, Fehér és Hunyad megyében vannak. A felmérések egyértelműen jelzik, hogy egy komolyabb időjárás-változás esetén – például nagyobb esőzés, hirtelen havazás következtében – súlyos környezeti katasztrófák következhetnek be - mondta. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!