Megtalálták Szentjobb várát
2004. június 25. 10:32, utolsó frissítés: 10:32
A nagyváradi Caritas Catolica szentjobbi árvaházának gazdasági épületeit és a fiataloknak munkahelyet biztosító farmját kezdték építeni pár hete a Bihar megyei Szentjobbon, amikor hatalmas kőfalat szegett meg a markológép a Szentjobbi Apátság tulajdonában levő több hektáros faluszéli telken. A település arról nevezetes, hogy a Szent László király alapította Benedek-rendi apátságában őrizték a nemzeti ereklyét, István király jobbját, a Szent Jobb őrzője innen is kapta nevét.
A helyiek körében számos legenda ismert Szentjobb koraközépkori apátságáról – egy oszlopkő elő is került a korai klastromból -, ahogyan a későbbi leírásokban szereplő, késő középkori várról szájhagyományként szólnak történetek, amiket sokan csak mende-mondának hittek mostanáig. Pedig Szalárdi János, a XVII. század híres fejedelmi krónikása részletesen leírja Szentjobb várának ostromát. Beszél róla Celebi mester, és a II. József korabeli katonai térképeken is feltüntették a hatalmas négybástyás kővárat, amelyet a Szatmári béke után, 1711-ben romboltak le.
Az eddigi régészeti kutatások alapján elmondható, hogy a 16-17. század fordulójára datálható Bocskai-féle olasz bástyás kővár maradványai kerültek elő. A régészeti és forrástani kutatások alapján még az sem kizárt, hogy a szentjobbi kolostor tatárjárás utáni építkezései is ugyanezen a területen vannak – tájékoztatta a Romániai Magyar Szót Lakatos Attila, a Körösvidéki Múzeum régésze.
A próbaásatásokon két méter széles és több mint két méter magas jó megtartású kőfal került elő. A vár egyik olaszbástyáját sikerült megtalálni, szakértők feltételezik, hogy a másik két bástyapilléren a templom és az apátsági uradalomhoz tartozó úrilak, a mai orvosi rendelő nyugszik. (rmsz/emh)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!