Verespatak: Barbu nem foglal állást, Persányi ellenzi
2005. május 16. 11:08, utolsó frissítés: 11:08
A bányászatból adódó környezeti kockázatot mérik fel nemzetközi szakértők az erdélyi Érchegységben. A magyar és a román szakminiszter is részt vesz a vizsgálatban. Szennyezett vizek és helyenként holdbéli táj maradt az erdélyi Érchegységben az elmúlt évtizedek bányászati gyakorlatának következtében - számolt be tapasztalatairól Persányi Miklós miniszter. Az ENSZ megítélése szerint a Rosia Poieni-i külszíni fejtés és zagytározója képviseli most a legnagyobb természeti kockázatot, a tiszai ciánszennyezést okozó nagybányaiénál is veszélyesebb.
Persányi Miklós Sulfina Barbu és nemzetközi szakértők társaságában a Verespatak körzetében tervezett óriás külszíni bánya lehetséges helyszínét, a letarolásra szánt hegyvidéket is meglátogatta. A magyar miniszter nem először járt itt, de véleménye nem változott előző látogatásához képest. Megerősítette: a kanadai-román cég eredeti tervei alapján az aranykitermelés rendkívül kockázatos lenne, nem szabad megvalósítani. Egy ausztrál szakértő a környezeti veszélyek mellett a társadalmi károkat hangsúlyozta: több évszázados települések tűnnének el, és több ezer embert kellene kitelepíteni.
A verespataki helyzettel először ismerkedett a helyszínen Sulfina Barbu, aki nem foglalt állást a tervvel kapcsolatban. Mint mondta, meg kell várni, míg a kanadai román cég benyújtja a környezetvédelmi hatástanulmányt. Ez még nincs meg, hiszen a román szaktárca most állítja össze azt a szempontrendszert, amely alapján a hatástanulmányt el kell készíteni. A dokumentációt Budapestre is elküldik. Ezt Persányi Miklós kérte, mert látni szeretné, hogy a magyar javaslatokat mennyire vette figyelembe a román kormány Verespatak ügyében. (mro)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!